Néhány gondolat a strukturális családterápiáról
Az irányzat alapítója Salvador Minuchin.
A strukturális családterápia az egyik leggyakrabban alkalmazott családterápiás módszer, amelynek célja a családtagok közötti kommunikáció és interakció javítása, valamint a család összetartásának, a szerepeknek, a hierarchiai viszonyok, felelősségeknek a tisztázása, erősítése.
A strukturális családterápia elsősorban a család szerepek, szabályok és határok átalakításával foglalkozik. A terapeuta segítségével a családtagok megtanulják értelmesen kifejezni az érzéseiket és igényeiket, valamint hatékonyan kommunikálni egymással. A strukturális családterápia során a terapeuta először felméri a család struktúráját és dinamikáját, majd ez alapján állítja össze a kezelési tervet. A terápia során a családtagoknak lehetőségük van megtanulni új szerepeket, kompetenciákat és kommunikációs technikákat.
A strukturális családterápia célja, hogy segítse a családtagokat abban, hogy új, konstruktívabb módokat találjanak a problémáik megoldására. Ennek érdekében a terapeuta olyan módszereket alkalmaz, mint például a szimulációk, az állásfoglalások és a szerepjátékok.
A strukturális családterápia eredményesen alkalmazható számos családi probléma kezelésére, például konfliktusok, kommunikációs nehézségek, önértékelési problémák, valamint családon belüli erőszak esetén. A strukturális családterápia általában egy-két heti rendszerességgel, 50-90 perces alkalmakban zajlik, és általában 8-20 ülést igényel. A terápia időtartama a család problémáinak mértékétől és a terápiás előrehaladástól függ.
Összességében a strukturális családterápia hatékony eszköz lehet a családok számára, hogy megtanulják kezelni a problémáikat, és újra együttműködő, összetartó kapcsolatot alakítsanak ki egymással.